Amikor a kolera járvány volt, sorjában haltak meg emberek és volt egy esperes, aki azt mondta, hogy mivel ennyire nagy az elhalálozások száma a járvány miatt, kéne építtetni egy kápolnát a Szűz Mária tiszteletére, és ott imádkozni ezekért az emberekért. Nem tudták eldönteni, hogy hová építsék. Volt szó a szécsényi útról is, de végül egy gulyás mondta meg, hogy a Nógrádsipek felé vezető földútra csinálják, ám ebbe nem akartak beleegyezni. Aztán ment az esperes a tanyára egy lóval, és ez a ló mindig ezen a helyen (ahol a kápolna van) letérdelt, és addig nem kelt fel amíg az esperes is le nem térdelt. Végül oda építették a kápolnát.

Amikor az I. világháború jött, nem nagyon foglalkoztak már a kápolnával, de egy pár rendbe rakta. (Balázs Mária és Balázs Ferenc) Kisasszony napkor mindig ki is ment a búcsú (mai napig). 3 faluból is mentek. Amikor az asszony elhunyt, a lányuk (Rigó Sándorné) átvette a kápolna kezelését. Lepedőket vart, új szobrokat csináltatott, minden vasárnap ő vitte az élő virágokat. Egy napon egy sipeki asszony azt mondta neki, hogy 3 színű rózsa volt kitéve az ajtóra, de már nincs ott, hova lett? Betettük az oltárra – felelte. Ti hoztátok? Mi hoztuk – mondta az asszony – ide jártunk imádkozni. A fiamról lemondtak az orvosok, én rólam is lemondtak, de mind a ketten jobban lettünk és ezzel szeretném meghálálni.

Minden -féle terítőket varrattak Percze Istvánnéval Szlovákiába, nagyon szépre megcsinálták a kápolnát. Mivel ezek nagyon drágák voltak, féltették őket, ezért megbeszélték hogy búcsú előtt hozzák haza, aztán majd a búcsú napján kiviszik, de féltek hogy, ellopják. A házuktól kinéztek a kápolnára Kisasszony napkor, és a kápolnára égi fény vetődött. Következő évben Kisasszonynapkor ugyanúgy, szólt a szomszédasszony neki, hogy „Mari neném jöjjön mán ki a kapuba! Nézze mán meg a kápolnát, hát megégett! Olyan fény van a fák tetejin. Gyönyörű fény, gyönyörű fény!”

A II. világháborúban belelőttek a Mária szoborba 2 helyen. Mari néni ( Rigó Sándorné) testvére hazahozta a hátán 3 darabba. Az apukája megcsinálta, de még ma is lehet látni hol a golyó. Ellopták a harangot is az oroszok. A temetővel szembeni eperfára volt rátéve. Mari néni testvére vissza akarta lopni. Volt egy orosz aki magyarul akart tanulni. Mari néni testvére mondta neki, hogy ha segít neki megkeresni a harangot megtanítja magyarul. Az orosz segített neki megkeresni, haza is vitték.

Alapítás éve: I. világháború előtt, a kolera idején

Információközlő: Rigó Sándorné (Varsányi út)