Máriás csoport
A hordozható, fogadalmi Szűz Mária szobor kultusza Rimócon, mint az organikus népi vallásosság XXI. századi nógrádi ékköve.
Készítette:
Paluch Norbert
néptáncpedagógus, etnográfus
a Népművészet Ifjú Mestere
Fülöp Ferenc díjas táncos
Bevezetés
2008-ban ismertem meg a rimóci Könnyek Anyja Máriás csoportot. Mély, kitartó hitük és Szűz Mária szolgálatába állított életük magával ragadott. Feleségem és családja révén immár bő tíz esztendeje részese vagyok a közösségnek, s így szemlélője és megtapasztalója annak a családokat, férfiakat, nőket és gyermekeket összekötő, népi vallásosságtól átitatott kohéziónak, mely számos rimóci családban maga a megélt tradíció. A nagymamáról lányára, majd unokájára, vagy éppen öregkeresztanyáról keresztlányára szálló lelki táplálék, s egyben olykor komoly fizikai megpróbáltatás. Napjaink „személytelen, kozmopolita, gyökértelenedő, földönfutó” emberi világában Rimóc több szempontból egy archaikus sziget, melyben a falu Máriaszobra az egyik legszívósabb, számos értéket integráló hagyományelem.
Háromgyermekes rimóci családapaként felemelő érzés, néprajzosként pedig kiváltság megélni azt, ahogy felnövekvő lányaim végig járják a hagyományos ranglétrát. Ahogy viseletes Mária szobor ’kísérő’ csecsemőkből, lobogót vivő, csetlő-botló kislányok lesznek, majd szoborvivő Máriás lányokká serdülnek.
Meggyőződésem, hogy nem csak kistérségünknek és megyénknek, hanem hazánknak is egyedülálló, élő kincsei közé tartozik a palóc népi vallásosság világot járt rimóci példája, a Könnyek Anyja hordozható fogadalmi Szűz Mária szobor kultusza, s az azt éltető Máriás közösség.
A fogadalmi kegyszobor mellett viseletbe öltözött fiatalok - köztük máriáslányok és lobogóvivők – valamint Czombos József rimóci plébános Bese Gergő Péter újmisés pap szentmiséjét követően a rimóci parókia udvarán 2014. október 19-én
Az alapító
Laczkó Ferenc 1926-ban született Rimócon. A jó szónoki tehetséggel rendelkező, mélyen vallásos fiatalembert az 1956-os forradalmi események hatására a Rimócon megalakuló Forradalmi Bizottság vezetőjévé választották 1956 őszén. A Bizottság egyik alapvető feladata volt védeni a falu értékeit és javait a forradalom hevétől.
A forradalom leverése után a Bizottságban - s ez által a közéletben - betöltött vezető szerepe miatt folyamatos fizikai és erkölcsi meghurcolásnak volt kitéve. Kántor szeretett volna lenni szülőfalujában, de minden vasárnapi mise idején a szécsényi rendőrkapitányságon kellett megjelennie, ahonnan sok esetben félholtra verve gyalogolt haza.
az ifjú Laczkó Ferenc
Az államhatalom ellen elkövetett „bűnei” miatt 1958. január 3-án a balassagyarmati bíróság 1 év börtönre és 2 év jogvesztésre ítéli, melyet a Legfelsőbb Bíróság 1958. július 14-én 3 évre felfüggesztett és a jogvesztést törölte.
Laczkó Ferenc köszöntése a gyöngyösi Ferences templomban a Máriás közösség alapításának 50 éves évfordulója alkalmából 2007 szeptemberében
A mélyen megtört, hentes és szakács szakmájú fiatalember az 1950-es évek végén elhagyta szülőfaluját, Budapesten telepedett le. Élete nagyobb részét a fővárosban élte, ritkán látogatott haza. 2008-ban hunyt el. Hamvait a rimóci temetőben helyezték végső nyugalomra.
Fogadalomból hagyományteremtés
Brazíliában a missziós nővérek közt élt egy Amália nevezetű, akinek Jézus egy jelenésében kinyilatkoztatta, hogy ha bajba jut forduljon Máriához. Imádkozzon édesanyja könnyeire, s problémái enyhülni fognak. A Könnyek Anyja Mária társulatok szabályait a szentszék 1934-ben elfogadta. Olvasójuk 7 nagyobb fehér szemmel 7 részre osztott 49 szemű fehér olvasó.
A feldíszített fogadalmi Szűz Mária szobor
Laczkó Ferenc a negyvenes években elterjedő Könnyek Anyja Mária társulatok imáiból erőt véve 1957-ben egy hordozható Szűzanya szobrot vásárolt és azt Rimóc községnek adományozta, hogy bántalmazásai megszűnjenek és az ellene felhozott koholt vádak alól felmentsék. A Mátraverebély-Szentkúti kegyhely búcsúin látott csoportok mintájára szülőfalujában is Máriás közösséget szeretett volna alapítani, ezért 4, vallásos rimóci családot keresett fel, hogy lányaikat Szűz Mária szolgálatára kérje fel. Így alakult meg 4 rimóci lány részvételével a Könnyek Anyja Máriás csoport, mely először az 1957-es Nagyboldog Asszony napi búcsúban jelent meg Mátraverebély-Szentkúton. A visszaemlékezések szerint az akkor gyakorlatlan 4 rimóci máriáslány vállán, a Szentkúti kegytemplomba lépve háromszor megingott a Szűzanya szobra. Mondják, akkor ’köszönt’ be először a rimóci Mária szobor a Szentkúti Máriához. E háromszori köszöntés, azaz a máriáslányok háromszori, főoltár előtti fejhajtása vállukon a szoborral ma már hagyomány. Kegyhelyre, vagy templomba történő megérkezéskor és onnan való távozáskor mindig e méltóságteljes, de pontosan összehangolt mozdulatsor szemtanúi lehetünk.
A kegyszobor közösségalkotó és összetartó ereje
Az első négy máriáslány a Mária szoborral az 1950-es évek végén
Lobogóslányok, mellettük Déska Bertalan
Kiss Bertalanné máriadajka
A csoport 1957-es megalakulása után néhány évig nem élt aktív vallási életet. Az 1960-as évek elejétől váltak igazi közösséggé. Az 1960-as 70-es években a Máriások lelkiismeretes és aktív szervezője Déska Bertalan volt, azonban a közösség legnagyobb fénykorát a 80-as években élte Bosits István rimóci plébánosnak köszönhetően. Ekkoriban büszkélked-hettek a legnagyobb létszámmal és ebben az időszakban képviselték a legtöbb alkalommal Rimócot bú-csújáró helye-ken. Bosits atya a falu és a máriáscsoport kiváló lelki vezetőjeként számtalan zarán-doklatot szervezett a fogadalmi Szűzanya szoborral, csakúgy mint utódja, Béla Vince atya. 1990. október 18-án bekövetkezett halála előtt Bosits atya Kiss Bertalanné Rozika nénit arra kérte, hogy „vigyázzon a Máriás közösségre”. A atya személyes kérését szem előtt tartva Rozi néni 2002-től vezeti a csoportot, s gondozza a kegyszobrot. Így ide s tova 20 esztendeje időt és energiát nem kímélve máriadajka az idén 76 éves özvegyasszony.
Az elmúlt több mint 60 esztendőben közel 2 tucat rimóci család több mint félszáz lánygyermeke emelte vállára hosszabb-rövidebb ideig a rimóci Szűzanya szobrot. Fennállásuk alatt egyebek mellett Máriagyűdön, Pálosszentkúton, Jászberényben, Mórahalmon, Esztergomban, Szegeden, Egerszalókon, Karancsságon, Máriabesnyőn, Hasznoson, Balassagyarmaton, Márianosztrán,
Bosits István atya máriáslányokkal az 1980-as években Mátraverebély-Szentkúton
A fogadalmi Szűzanyaszobor a máriáslányokkal az 1970-es években Rimócon
Máriazellben, Szihalmon, Gyöngyösön, Apátfalván, Ajakon, Mezőkövesden, Budapesten, Bécsben és Vácon jelentek meg fő- és helyi búcsúkon, papszenteléseken, nemzeti és egyházi ünnepeken stb. Számos meg-jelenésük közül kiemelkedik a balassagyarmati Szent Anna napi, a Mátraverebély-Szentkúti nemzeti kegyhely Nagyboldogasszony napi, a rimóci Kisasszony napi és a gyöngyösi Fájdalmas Szűzanya búcsúban való évente visszatérő részvétel, a 2011-ben hazánkba érkezett częstochowa-i Fekete Madonna másolatának szentkép-hordozó feladata, valamint a Szent István napi Szent Jobb kör-menetekben való szereplések. A rimóci hordozható Szűz Mária szolgálatába álló lányok nagy része évekig készül feladatára. Szoborvivő máriáslányokká jellemzően tizenéves koruk második felében válnak. Csak a koránkeléssel járó zarándoklatot erősen bíró, a viseletet szívósan és méltósággal viselő, fizikailag és mentálisan kitartó, tehát valódi hittel rendelkező lobogós lányokból válhat igazi máriáslány. A naptári év Mária ünnepeinek nagyrészét megelőzően, valamint számos egyéb, nagy egyházi ünnep előtt a máriáslányok a máriadajka vezetésével felkészítik a kegyszobrot az ünnepidőre, azaz élő virágfüzérrel és virágcsokorral díszítik. E közös program alkalmával legtöbbször egyeztetik a váltások összetételét, számát és az adott ünnephez kacsolódó egyéb információkat. Megjelenésük során bizonyos öltözködés-esztétikai szabályok mentén mindig egységesen, a falu női ünneplő viseletét hordják. Viselkedésük fegyelmezett, lelki felkészültségük és liturgiakövetésük az adott ünnephez méltó. Egymás életét sok esetben a csoportból való kikerülés után is figyelemmel kísérik, segítik.
Kanyó Adrienn menyasszony búcsúztatása a Mária szolgálatából 2012-ben
A rimóci Könnyek Anyja Máriás csoport a kegyszoborral a balassagyarmati Szent Anna napi Palóc búcsúban, 2017-ben
Bár a kegyszobor és annak szolgálatát választó családok az ezredforduló táján néhány évig erős, intézményesített vallási-társadalmi megosztottságnak voltak célpontjai falujukban, mégis a több évtizedes múlt-ra visszatekintő szo-kásrend és kultusz nem veszett el. Sőt, bátran kinyilvánít-ható, hogy hazánk határain belül és kívül az egyik leg-ismertebb rimóci kulturális örökség, s egyben kiemelkedő palóc vallásnéprajzi érték a Könnyek Anyja hordozható fogadalmi Szűz Mária szobor. Ennek bizonyságául a máriáslányok közössége 2015-ben Rimóc Községért kitüntető díjban részesült.
Hat évtized Máriáslányai
Máriáslányok és lobogóvivő gyerekek, asszonyok a rimóci Szent Miklós plébániatemplom előtt az 1990-es évek derekán
Az elmúlt több mint 60 esztendőben kevés olyan rimóci nagycsaládot lehet megnevezni, amelyből nem került hosszabb-rövidebb időre lány, vagy fiú a Szűzanyaszobor szolgálatába. Számos fiatal lány életét meghatározta tizenéves korától egészen hajadonságának végéig a Máriatisztelet. Sokan búcsúztak menyegzőjük napján a kegyszobortól és máriás társaiktól, átadva a helyüket a fiatalabb generáció egy-egy tagjának. A leghűségesebbek s legkitartóbbak már lányaikat, keresztgyermekeiket, unokáikat készítik fel e szép, de olykor sok lemondással járó önzetlen, szent szolgálatra.
A máriáslányok névsora:
Árva Mária, Bablena Katalin, Bablena Piroska, Balázs Anita, Balázs Nóra Barátosi Hajnalka, Barna Krisztina, Benkó Bernadett, Beszkid Valéria, Erdélyi Piroska, Erdélyi Sarolta, Holecz Eszter, Jusztin Erzsébet, Jusztin Eszter, Jusztin Irén, Jusztin Mária Ildikó, Jusztin Mária, Kabda Piroska, Kanyó Adrienn, Kanyó Evelin, Kanyó Irén, Kanyó Magdolna, Kanyó Mária, Kanyó Márti, Kanyó Mónika, Kanyó Teréz, Kiss Anita, Kiss Hajnalka, Kiss Mária, Kobela Margit, Koczka Anett, Laczkó Laura, Laczkó Mónika, Mócsány Andrea, Mócsány Erika, Mócsány Irén, Mócsány Mária, Mócsány Márti, Percze Ágnes, Percze Irén, Percze Piroska, Percze Renáta, Percze Zsuzsanna, Petrovics Anna, Péter Gabriella, Rigó Ágnes, Rigó Erzsébet, Szuhányi Orsolya, Valkó Zsuzsanna, Vanya Bernadett, Vincze Ágota, Vincze Judit, Vincze Margit, Vincze Mónika.
A hagyományos Kisboldogasszony napi búcsú Rimóc határában 2017 szeptemberében