Rimóci Népviselet

„A szécsénytől délre fekvő öt szomszédos község (ti. Lóc, Rimóc, Hollókő, Sipek és Varsány) minden egyes lakosa ragaszkodik hagyományos viseletéhez és nem hódolt még meg a mindinkább terjedő városias divatnak” - írta Paltay Gertrúd 1930-ban megjelent tanulmányában. A számos szakirodalomban Hollókői viseletcsoportnak nevezett, formai és színvilágában igen hasonló esztétikai értékeket tartalmazó Nógrád megyei néprajzi egységben mai napig is kiemelkedő szerepet tölt be Rimóc. Nem csak az öt falu vallási életének egykori központjaként, hanem a viseletkészítés és kifinomult öltözködési ízlés napjainkban is tapasztalható aranybányájaként lehet említeni a települést. Releváns példái ennek a Rimócon szép számmal fellelhető, viseletdarabok elkészítésében jeleskedő idősebb és fiatalabb asszonyok, lányok, valamint azok a hatalmas mennyiségű, változatos paraszti öltözetdarabok, melyek egyházi és világi ünnepek során előkerülnek a fiókos kasznyikból, szekrényekből, kamrákból.

A település viselete számos kisebb-nagyobb változáson ment keresztül az elmúlt közel kétszáz esztendőben. A paraszti gazdaságban előállítható egyedi, majd az ipar tömegtermelésének köszönhetően nagy mennyiségben és változatosságban megjelenő gyári alapanyagok, később a bányászat és a nehézipar Nógrád megyei megélénkülésével terjedő városi divat hatása mind nyomot hagyott Rimóc hagyományos viseletén, öltözködési szabályain. Így nem csoda, ha a 90-100 esztendős ruhadarabok jól megférnek a közelmúltban elkészült társaikkal. Azonban a szubjektív öltözködési szabályokat egy olyan kollektív esztétikai norma fogja össze, mely az idő múlásával vajmi keveset változott és még most is elevenen él.

Rimóc viselete alapvetően három fő ágra bontható:

• kisgyermek: nemtől függetlenül egybeszabott ruha, a viganó

• női: kislánykortól időskorig ugyanazokkal a viseletdarab-típusokkal, (természetesen a családi állapottól függően változó fejviselettel)

• férfi: kisfiú kortól időskorig változatlan viseletdarabokkal

A nők viseletének fő jellemzője a sok, rövid (más néprajzi tájegységekhez viszonyítva) szoknya, a sötét alapszínű kötény, a derékkötő szalag, a csizma, a nyakravaló kendő és a buggyos ujjú ingváll.

A férfiaknál a csizma, a csizmanadrág, a szakácska a derékkötő szallaggal, a fekete posztó lajbi mely pásztorbot formában felvarrt pitykékkel és piros nyargalásos hímzéssel díszített, a hímzett elejű paraszting és a magas fekete posztó kalap dominált.

Női viselet

A fotókat készítette: Mohos Zsófia

Férfi viselet

A fotókat készítette: Mohos Zsófia

Vegyes csoportképek

A fotókat készítette: Mohos Zsófia