Az alapvető gondolat az volt, hogy ahol lehetséges és terek alakulnak ki, azt használják ki. A helyszínen korábban egy kis parasztház volt, melyet meg szerettek volna menteni és gyerek kézimunkát tanulhattak volna. De sajnos nem került az épület önkormányzati kézre és összedőlt. A Vatikán abban az évben hirdette ki Szent Erzsébet évét. Szent Erzsébet II. András magyar király lánya volt, akit Németországba adtak férjhez. Segített a szegényeken a palotából kilopta az ételt és a rászorulóknak adta. A legenda szerint egyszer a király meglepetésszerűen rajtaütött a királynőn és megkérdezte, hogy mi van a kötényében, aki erre azt válaszolta, hogy rózsák, pedig kenyerek voltak. Ekkor történt meg a csoda, hogy hazugságon ne érjék a királynőt a kenyerek rózsává változtak. A szobron Szent Erzsébet egyik kezében kenyérszelet a másik kezében pedig rózsák láthatóak. Egyszerű német viselettel, kissé S betűt formálva a háta és nőies vonásokkal ábrázolta Tóth Dávid a királynőt. A posztamens süttői mészkőből készült, része a szobornak, hiszen a lepel ráomlik a talapzatra. A szobor felállítatása pályázati forrásból valósult meg. A tér is ki lett alakítva, kis rózsakerttel és burkolt mozgáskorlátozott feljáróval a templomhoz.

Elérhető, megtekinthető: 3177 Rimóc, Erzsébet tér (templom mögött)

Készítője: Tóth Dávid és édesapja, Tóth Béla

Átadás dátuma: 2010. október 17.