Már az Árpád-korban valószínűleg állt a Templomunk csak más volt a fekvése. Felújítás során láthatóvá vált, hogy a toronytól a kereszthajó elejéig félig kőből és félig téglákból készült. A torony a hajó már téglából lett felépítve. A templom titulusa már a Középkorban is Szent Miklós volt, melyet 1332-37-es pápai tizedjegyzék is alátámaszt, illetve jól jövedelmező templom volt. Ebben megemlítik a 23. plébánost is, aki Miklós volt. Régen 10 falu épített egy templomot, a környező puszták később beolvadtak a településünkbe. 1541-ben, mikor Nógrád elesett, a törökök nem semmisítették meg a falut, sőt még új harangot is tudtak öntetni Losoncon. Az 1890-es évekbeli nagy tűzvészig még az eredeti harangok voltak megtalálhatóak. 1596-97-ig török kézen volt a Rimóci templom, majd 1663-ben Szécsény elesését követően újra török kézre került. Ekkor kezdett elnéptelenedni, tönkremenni a község. 1682-83-as források szerint Rákóczi György katonái a 30 éves háborúba menet a templomot felgyújtották, s az oltárokat összetörték. 1683-ban kitört egy pestisjárvány a visszafoglaló lengyel katonák között, mely betegséget a tatároktól kapták el. Ezáltal az egész környék elnéptelenedett. Bárkányi János ferences 1890-ben meglátogatta a környéket, csak 2 családot talált Ludányhalásziban. A többi ember elmenekült vagy meghaltak. Elkezdték újjáépíteni a településeket, mely stratégiáját képezte az elmenekült emberek visszatelepítése. Ekkortájt az egész környék Szécsényhez tartozott, s a ferencesek látták el. A templomot 1692-ben építették újjá. 1700-ban kezdte el a plébános írni az anyakönyvet, de 1715-ig nem található feljegyzés. 1713-1715 között már csak két oltár meglétét említette a jegyzőkönyv. 1725-ben a templom leégett, nagy valószínűséggel az akkori helyreállításkor épült fel a templom, mely a kétszeri bővítés után nyerte el a mai méretét és alakját. Ekkor a torony még nem kapcsolódott az épülethez. Sinkay József plébános építette a templom tornyát, mely 1778-ban lett a templomhoz hozzáépítve, de kereszt még nem volt rajta. A kereszt meglétét az 1818 visitatioban említették meg először.
A temető ekkor még a annak a dombnak az oldalában volt amelynek tetején a templom állt. A ma megtalálható kőkereszt ekkor még az út közepén állt, mivel az volt a temető bejárata. Később a temető betelt, illetve törvény szerint megszűntették, s akkor került át a mostani helyére. 1780-as években épült a plébánia, ez a legrégebbi épület a településen.
A templomban három oltár volt már akkor is található: a Főoltár Szent Miklós, a másik két mellékoltár pedig Jézus kínszenvedése és Mária-oltár. 1880-as években a templom leégett, de újra felépítették, új harangokat öntettek, illetve új oltárokat csináltatták. Az iskolát áradás miatt a templom mellé kellett építeni. A kántor-tanító az új épület mellett zöldségeskertet alakított ki, ahova a régi temető is beleesett. A kerti munkálatok során régi sírokra találtak, melyekben Szent István korabeli érmek voltak. 1831-35 között történt meg a templom első nagy bővítése. Ekkor a szentély irányába toldották meg a templomot. Teljesen felújítottak, kifestették, a falakat megerősítették. 1875-ben a plébánia és a templom is leégett, ekkor csak a legszükségesebb javításokat végezték el, mert 1886-ban ismételt felújításra volt szükség. 1889-ben ismét felújítás történt, kimeszeltek, a rossz állapotban lévő párkányokat és oszlopokat helyrehozták. 1899-ben ismét tataroztak. 1903-ban a plébánia melletti telket megvásárolta az egyházközség, mivel két alkalommal is erről a házról terjedt át a tűz az épületekre. 1911-ben a templom már életveszélyes állapotban volt. 1912-ben a templomot két kereszthajóval bővítették, a sekrestye bővítése is megtörtént és a szentélyt hozzátoldották a régi falakhoz. A felújítás ideje alatt a szentmiséket a sipeki úti kápolnában tartották.
1940-es években új oltárképeket kaptunk, mely még napjainkban is látható. 1700-as évektől Rimóc volt a plébánia, ide tartozott Nagylóc, mely az 1770-es években vált le, Hollókő 1870-es évekig tartozott ide, illetve az 1940-es évek elején vált le Rimócról Varsány és Nógrádsipek. A nagylóci viselet jobban eltér a rimócitól, mivel ők váltak le a legkorábban.
Parókia: 1780-as években épült, mely gangos kialakítású volt, és tartozott hozzá egy gazdasági épület is. Hátsó része volt a káplánlakás, ezelőtt a kóruson aludtak. Később Margit-laknak hívták, mivel ott lakott a kántor Margit néni.
Elérhető, megtekinthető: 3177 Rimóc, Hunyadi út
Alapítás dátuma: első írásos emlék 1291-ből származik
Kapcsolat más elemmel: Benkó Péter – Rimóci templom bővítése 1912-ben (2012)